Óra |
Kezdés |
Befejezés |
Szünet |
1 |
7:55 |
8:40 |
5 |
2 |
8:45 |
9:30 |
10 |
3 |
9:40 |
10:25 |
15 |
4 |
10:40 |
11:25 |
5 |
5 |
11:30 |
12:15 |
5 |
Ebéd |
12:20 |
13:05 |
45 |
6 |
13:05 |
13:55 |
5 |
7 |
13:55 |
14:35 |
5 |
8 |
14:40 |
15:20 |
Történelmi összefoglalás Kamarás Imre tollából..
Az 1948-as februári események változást hoztak országunk nemzetiségi politikájában is. Az itt élő, jogaitól megfosztott és üldözött magyarság visszakapta jogait és így az 1949-es esztendő folyamán már több magyar nyelvű iskola nyílt meg Dél-Szlovákiában. Technikai és adminisztratív jellegű akadályok miatt azonban csak 1950 szeptemberében indult meg minden magyarlakta községben a magyar nyelvű oktatás. A kisebb községekben a nemzeti iskolában, a központi fekvésű falvakban az alsó fokú középiskolában tanulhattak gyermekeink ismét anyanyelvükön. Ekkor alakult meg két osztállyal a volt református népiskola, és a volt vendéglő egy-egy helyiségében iskolánk is, Jesenské-i Magyar Tannyelvű Középiskola név alatt. Igazgatója Balázsné Kovács Margit lett és a háromtagú tantestület további tagjai Zsuffa Margit és Vadkerty Katalin voltak. A tanulók száma napról-napra rohamosan nőtt. Egyre több tanuló iratkozott át a helybeli szlovák tannyelvű középiskolából a magyar iskolába, ezért már októberben szükségessé vált egy harmadik osztály megnyitása is. Erre a célra a szlovák középiskola akkori igazgatója Ján Majersky, a volt református iskola épületében levő szolgálati lakását, adta át iskolánknak. A harmadik osztály tanulói a nagyobbik helyiségben lettek elhelyezve, és a kisebbik helyiséget tanácsteremnek rendezték be. A tantestület Németh Zoltán détéri tanítóval bővült, de óraadói minőségben bekapcsolódott még az oktatói munkába Habány Ottó, a helybeli nemzeti iskola tanítója. 1951 január elsejével megszüntették a feledi járást így iskolánk átköltözhetett a járásbíróság megüresedett épületébe, és itt éli szorgos mindennapjait ma is.
1952-ben két jelentős esemény történt iskolánkban. Tavasszal megalakult az első pionírcsoport, ami évtizedekre meghatározta iskolánk életét. A pionírtevékenység keretén belül számtalan akció zajlott le az iskolán és azon kívül, melyek nagyban befolyásolták az iskolai életet egészen a rendszerváltásig. A másik fontos esemény az iskolai étkezde beindítása volt, amely kisebb kihagyásokkal, de jelentős átalakításokkal a mai napig üzemel.
Az első végzős növendékek az 1951/52-es tanévben hagyták el az iskolát. Ők huszonöten tablót is készítettek. Ez a szép hagyomány azóta is él iskolánkon és rendszeresen minden évben végzős tanulóink tablójukkal ajándékozzák meg az iskolát, hogy ezen keresztül nemzedékek generációi emlékezhessenek rájuk...