Óra |
Kezdés |
Befejezés |
Szünet |
1 |
7:55 |
8:40 |
5 |
2 |
8:45 |
9:30 |
10 |
3 |
9:40 |
10:25 |
15 |
4 |
10:40 |
11:25 |
5 |
5 |
11:30 |
12:15 |
5 |
Ebéd |
12:20 |
13:05 |
45 |
6 |
13:05 |
13:55 |
5 |
7 |
13:55 |
14:35 |
5 |
8 |
14:40 |
15:20 |
Tavaszi kikapcsolódás
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Marikának hívták.
Egy gyönyörű délutánon a kislány megunta a tévézést. Azt gondolta, hogy Rékával kimennek a rétre labdázni. Marika megkérdezte anyukáját, elmehet-e labdázni barátnőjével a rétre. Anyukája igent mondott. Marika elment Rékához és az ötlet mindkettőjüknek tetszett.
A rét közel volt, ezer színben pompáztak a virágok, a patakocska vidáman csobogott. Miközben labdáztak egy aranyos kutyus is körülöttük ugrándozott. Ő is játszani akart. A lányok megsimogatták, becézgették, de végül a gazdi füttyentésére elszaladt. A két kislány is utána szaladt. A kutyus egy vízeséshez vezette őket. Sokáig bámulták a lezúduló tiszta vizet. Aztán hazaballagtak. Így elváltak útjaik.
A kutyus meg talán most is szalad, itt a vége, fuss el véle.
Simon Viktória 5.A
Kutyaélet 
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember és annak az embernek egy szem fia.
Egyszer kimentek dolgozni a mezőre. A fia is vele ment, de nagyon lusta volt. Így szólt az apja:
– Ha nem akarsz dolgozni, akkor feküdj le a bokorba, mint egy kutya.
A fiú örült, hogy nem kell gürcölnie. Eljött az ebéd ideje, az emberek asztalhoz ültek, jött a fiú is, de az apja azt mondta:
– Te csak menj vissza a bokorba, majd akkor kapsz, ha eljön az ideje.
Később csontokat dobtak neki, hogy azt egye, amit a kutya. Szegény fiú, éhes maradt. Eljött a vacsora ideje, megint csak így járt. Akkor az éhségtől elfáradva azt mondta a fiú:
– Apám, inkább én is dolgozni fogok, nem akarok olyan lusta lenni, mint a kutya.
Azóta a fiú dolgos lett, rendesen kap enni, meg is gazdagodott.
Rákosi Katalin 5.